A MAGYAR ZSIDÓSÁGRÓL ÍRT A MAGYAR PEDAGÓGUSOKNAK IS.
Jákob csillaga
Szunyogh Szabolcs enciklopédikus kötetéről, melyet a magyar zsidóságról írt a magyar pedagógusoknak is.
Most jelent meg legújabb könyve, miről is szól ez a kötet?
40 éves oktatói, újságírói tapasztalatom kapcsán mondhatom, hogy nem csak a diákok, hanem a pedagógusok zöme is tájékozatlan a zsidóság értékeit illetően, ezu nagyon nagy baj.
Ezért érezte úgy, hogy meg kell írja a Jákob csillaga című könyvet, aminek minden könyvespolcon, minden tanár asztalán ott kell lennie?
Igen így érzem, bár nem szeretném, ha ez reklámszagú kijelentés lenne, de én úgy gondolom, aki ezt a könyvet elolvassa, az nem tud utána antiszemita lenni, csak ha akar, de azzal nem tudok mit tenni. Arra törekedem, hogy rövid történeteken, enciklopédikus jellegűen, a zsidó kultúra minden szektorára kiterjedően tudjak képet adni, de mellette ajánlott irodalmat is, könyv formájában, az interneten hol tudnak utánanézni Gábor Györgynél, Komoróczy Gézánál, Randolph Brabhamnál, másoknál. Azonban úgy gondoltam, hogy egy olyan munkára, amely ablakot nyit erre a rendkívül értékes világra, amit zsidóságnak nevezünk, legyen szó vallásról, hagyományról, tudományról, Bibliáról, Talmudról, a hálácháról, szokásokról, ünnepekről, viccekről, kiemelkedő személyiségekről, műemlékekről, vagy éppen Izrael Államról, az roppantul nagy szükség lenne. Az együttélés titka az egymás megismerése és az egymás értékeinek tiszteletben tartása.
Ez roppant fontos lenne, már azért is, mert a Nemzeti Alaptanterv is megújul, főként a zsidósággal és Izraellel kapcsolatban. Így akár tankönyv is lehet a Jákob csillagából?
Nem tankönyvnek ajánlanám, inkább egy olyan könyvnek, amit olvassanak el a pedagógusok, és az ott szerepelteket be tudják építeni a munkájukba. Ne ebből tanítsanak, lesznek majd tankönyvek erre a célra feladatlapokkal, tesztekkel. Ez egy érdekes, olvasmányos könyv, vegyék csak a kezükbe, megtudják így, kik voltak azok a nagyszerű zsidók, zsidó származású emberek, akik Magyarország felépítéséhez hozzájárultak. Vagy hogy 1848-ban a szabadságharc idején milyen óriási mértékben vett részt a magyar zsidóság a közös szabadság kivívásában. Maga Haynau báró mondta, hogy meg kell büntetni a zsidókat, mert nélkülük nem bírta volna ilyen sokáig Kossuth Lajos. A kiegyezés idején a modern Magyarország felépítésében is milyen óriási szerepet vállalt a magyar zsidóság, nem is szeretném ezt hosszasan ragozni. Úgy gondolom, ebben a zsidó viccektől kezdve az antiszemita vádak cáfolatáig, a zsidó történelem bemutatásától kezdve az ünnepek, a szokások, a kóserság ismertetéséig rengeteg olyan érdekes dolgot találhatnak a pedagógusok és minden érdeklődő, ami hozzásegít ahhoz, hogy egy jobban tudják tisztelni a zsidóságot.
Ez egy 345 oldalas könyv, mekkora munka van mögötte?
Dolgoztam rajta közel 40 évig, persze igazából 2 és fél évig. Nagyon boldog lennék, ha lehetőségem lenne bemutatni egy részletes könyvben a magyarországi zsidó műemlékeket, illetve egy olvasmányos riportkötet formájában bemutatni Izrael Államot. Tudom, hogy sok ilyen könyv van már, még kiváló szerzőket is megnevezhetnék, ám én is szeretnék ebbe a sorba tartozni, még ha valahol hátul is.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. június 5-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.