Javaslat a rasszizmus és a gyűlöletkeltés elleni törvény meghozatalára


A rasszizmus és a gyűlöletkeltés elleni törvény meghozatalát javasolja a parlamentnek és a kormánynak a Magyar Zsidó Kongresszus budapesti ülésén egyhangúan elfogadott állásfoglalásában. A szervezet szorgalmazta: a képviselők, politikai megosztottságukat félretéve, hozzák meg a gyűlöletkeltés elleni törvényt, és ha szükséges, az Alkotmányt is módosítsák, hogy "a gyűlölködők ne érezzék háborítatlan otthonuknak ezt a hazát".

Hozzátették: Magyarországon ezzel kapcsolatban nem csak jogszabályok nincsenek, de a bíróságok sem ismerik fel az ilyen cselekmények valós társadalmi veszélyességét.

A dokumentumban a tavaly novemberben alakult szervezet arra kéri a polgármestereket és az iskolaigazgatókat, hogy ők is álljanak ki a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen.

Az állásfoglalásban negyvenhét magyarországi zsidó szervezet küldöttei abban is egyet értettek, hogy az utóbbi időszakban Magyarországon egyre növekszik a nyílt gyűlölködést szítók száma, ami "a társadalmi béke végleges megromlásával fenyeget". Különösen nagy veszélyként említették, hogy egyes szélsőséges csoportok megkísérlik az ifjúságot a kisebbségek ellen fordítani, vezetőik pedig sokszor magasan kvalifikált személyek, akik "tudatosan gerjesztik az intoleranciát".

Megállapították, hogy a modern technika vívmányait felhasználva szélsőséges csoportok egyre szélesebb körben, és egyre nyíltabban terjesztik Magyarországon a fajgyűlölő nézeteket. Ezenkívül vitatják a zsidók egyéni és a zsidóság kollektív jogait, ideértve az önrendelkezés jogát is.

Kitértek arra, hogy a "civilizált országok kormányai, parlamentjei megkezdték a szisztematikus harcot az egész világon erősödő rasszizmussal, antiszemitizmussal szemben", törvényekkel, oktatással, és társadalmi lépésekkel.

A kommüniké emlékeztetett: a holokauszt idején a magyar állam "társtettesként vett részt több mint ötszázezer zsidó meggyilkolásában". Az egyre durvább és radikálisabb antiszemita közbeszéd vezetett akkor oda, hogy az akkori Országgyűlés – a lakosság többségének támogatásával – elfogadta a zsidóságot kirekesztő törvényeket, majd az ország lakosságának túlnyomó többsége közönyösen figyelte a vidéki zsidóság deportálását, a fővárosi zsidóság gettóba zárását, legyilkolását.

Izraelnek joga van az önvédelemhez

Izraelnek joga van az önvédelemhez – hangsúlyozta vasárnap elfogadott állásfoglalásában a Magyar Zsidó Kongresszus.

Budapesti ülésén a szervezet arra hívta fel a figyelmet: a Föld minden népét megilleti, hogy békében és biztonságban éljen. "Nincs olyan állam, olyan kormány a világon, amely tétlenül tűrné területének folyamatos támadását, lakosainak folyamatos veszélyeztetését, és ne tenne meg mindent védelmükre" – olvasható abban a dokumentumban, amelyet a tanácskozáson fogadtak el.

Mint rámutattak, hisznek abban, hogy a Szentföldön csak akkor jöhet létre a tartós béke, ha a palesztin lakosság, és megválasztott képviselőik elfogadják Izrael létét, és felhagynak a terrorizmussal, a zsidó állam megsemmisítését célzó törekvéseikkel.

A Gázai övezet ellen tavaly decemberben indított, 23 napig tartó izraeli hadműveletekkel összefüggésben emlékeztettek a Hamász folyamatos rakétatámadásaira a zsidó állam ellen. Hangsúlyozták, hogy Izrael vezetői a katonai akciót a lehető leghamarabb befejezték; azóta többször felajánlották a tartós tűzszünet lehetőségét a Hamásznak, amely ezt nemcsak visszautasította, hanem azóta is folyamatos rakétatámadásokkal veszélyezteti az izraeli lakosságot – tették hozzá.  Forrás: STOP.HU

 www.stop.hu/articles/article.php?id=456783