A Közel-Keleten a helyzet változatlan?

A Közel-Keleten a helyzet változatlan?

Breuer Péter újságírót kérdezzük a közel-keleti eseményekről, mennyiben jelent változást az izraeli miniszterelnök moszkvai útja, mekkora terhet ró a menekülthelyzet a térségben, s még sok más aktuális ügyről is beszélünk.

A beszélgetés apropóját az a találkozó adja, ami Moszkvában zajlik. Mi lehet az a közös többszörös, amit elérhet Putyin és Netanjahu?

Legelőször egy kicsit másról beszélnék, ha lehetséges. Ma kezdődik Jom Kipur és a zsidó naptár szerint 42 évvel ezelőtt az arab seregek megtámadták az ünnepre készülődő, böjtölő Izraelt. Ma az országban megszűnik a közlekedés, a rádiók és a televíziók nem sugároznak adást délután 5 órától, s ez így is marad holnap este hatig. Ezt a legjelentősebb ünnepet megelőzően került sor erre a találkozóra a Kremlben, amire még nem volt példa. Az izraeli miniszterelnök egy ilyen jellegű találkozóra nem viszi el magával a vezérkari főnököt, pláne nem viszi el a katonai hírszerzés főnökét sem, ez most másként zajlott, már ezért is mondhatjuk, hogy a találkozó önmagáért beszélt. Ahogy az is különleges volt a találkozón, hogy az egyik izraeli – egyébként Moszkvából származó – miniszter volt a tolmács.

Miről is volt szó?

A terrorizmus világszerte tombol, a migránsprobléma egyre komolyabb, sokakban felmerül a kérdés, hogy biztosan Szíriából jönnek-e ezek az emberek, hiszen nem kevesen vannak, akik a török és jordán menekülttáborokból kelnek útra. Mindenesetre azt tudni érdemes, csak Szíriában jelenleg 157 terrorszervezet működik, igaz az is, hogy a nagyhatalmak is ott vannak, így Oroszország is. Az oroszok az elmúlt hetekben új föld-levegő rakétákat szállított a szír légierőnek, már azért, mert Oroszország támogatja Asszad elnököt és a maradék erőit. Na most ezek a rakéták veszélyt jelentenek az izraeli légierő gépeire, melyek időnként támadják a Hezbollah állásait, vagy megpróbálják az iráni fegyverszállításokat is megakadályozni, melyekkel az előbb említett 157 terrorszervezetet támogatják. Jelenleg az történik, hogy Putyin elnök több témában is megállapodott Netenjahu miniszterelnökkel.

Melyek ezek?

Az egyik – bár nem a történethez kapcsolódik, de fontos Izrael számára -, hogy azok a bevándorlók, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, azok nyugellátásban részesülnek. Ez az orosz-izraeli találkozó rövid ideig tartott, de eredménye az is, hogy a szerződés megkötése ellenére Oroszország felfüggesztette iráni fegyverszállítmányait. Mellette repülőgépeik érkeztek Szíriába, ám a megállapodás értelmében az orosz és az izraeli hadvezetés együttműködik, szükség esetén jeleznek egymásnak. Bízhatunk benne, hogy légicsapásokra nem kerül sor, a két hadsereg nem kerül konfliktusba.

Többen gondoltak arra, hogy születik egy megállapodás Oroszország és Izrael között az Iszlám Állam elleni fellépés, közös fellépés tekintetében. Izrael eleddig igyekezett magát távol tartani a szíriai helyzettől, ám az is igaz, hogy az IS nem tekinthető Szíria belügyének.

Én beszéltem az izraeli delegáció egyik tagjával, ő megerősítette, valóban szó volt a két ország közötti együttműködésről ebben a tekintetben is, ahogy a terrorszervezetek elleni harcban is, mint mondtam 157 ilyenről van szó csak Szíriában.

Irán?

Érdekes kérdés, hogy ebben Teherán mennyire vesz részt, ez azért is érdekes, mert javulnak Irán kapcsolatai több országgal, így például Magyarországgal is, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök is hivatalos útra megy majd Teheránba. A képlet Irán tekintetében ez: Oroszország fegyvereket szállít Szíriába, az elnök, Asszad együttműködik Teheránnal, de azon vannak, hogy ezek a fegyverek ne kerüljenek az irániak kezébe, de ami még fontosabb, hogy az általuk támogatott Hezbollah kezébe se kerüljenek.

Oroszország ennyire komoly tényező lett/maradt a térségben?

Erre csak egy példa, Netanjahu után ma a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke is találkozik Putyinnal. Így azt is feltételezhetjük, hogy Oroszország egyfajta közvetítői szerepet is felvállal.

Ezek után adódik a kérdés: mi van az USA-val?

Az izraeli hírmagyarázók szerint a moszkvai megbeszélései előtt egyeztetett Netanjahu az amerikaiakkal.  Obama elnök is megérezte ezt a helyzetet, hiszen jelezte, hajlandó a térség ügyeiben egy asztalhoz ülni az orosz elnökkel.

Az egész helyzethez tartozik még egy állam, ez pedig a NATO tag Törökország.

Valóban, ahol hetek múlva választások lesznek, a jelenlegi elnök, Erdogan népszerűsége csökken. Nem lehet tudni, hogy a törökországi menekülttáborokból mennyien és milyen irányba indulnak el. Már azért is, mert a török, jordán táborokban élő 3 és fél millió emberről beszélünk. Ez a létszám a térség egészében és az államok mindegyikében külön-külön is komoly nemzetbiztonsági problémát jelent. Ezért is érdekes a török helyzet.

Az ATV START 2015. szeptember 22-én elhangzott adásában elhangzott interjú szerkesztett változata.