Sugár Sára, az Amerikai Alapítványi Iskola, más néven a Wesselényi utcai ortodox iskola igazgatónője a Halljad Izrael március 18-i adásának vendége

A Magyar Rádió Halljad Izrael című, március 18-i adása ide kattintva meghallgatható.

Breuer Péter:
– Sára ez egy általános iskola és gimnázium?

Sugár Sára:
– Ez egy óvoda, általános iskola, gimnázium és szakképző iskola. A szakképző iskola részben az idei évnek a terméke, mert ebben a tanévben elindítottuk a vendéglátó ipari szakképzésünket. Úgy tűnik, nagyon jó eredménnyel, a gyerekek nagyon élvezik, sikeresek, az összes rendezvényünkön ők gondoskodnak a vendéglátásról saját készítésű sütikkel is és a következő tanévre is van rá érdeklődés.

– Miben különbözik ez a zsidó iskola a többi Magyarországon megtalálható zsidó iskolától, gimnáziumtól, avagy az óvodától?

– Ez az intézmény abban különbözik a többi magyarországi zsidó oktatási intézménytől, hogy egy olyan koncepciót építünk most már több, mint egy éve, ami az iskola szigorúan vett tanítási keretein túllépve egy közösségi szerepet is jelent. Közösségi szerepet vállalunk a zsidó közösségi életben vallási programokkal. Az utolsó volt például a Tu-Bisvát Széderünk, amin több mint 120 résztvevő ünnepelte együtt a gyümölcsöket, és ilyen lesz most vasárnap a Purimunk is. Minden vallási rendezvényünk nyitott és a közösség bármely tagját szeretettel várjuk. Közösségi szerepet vállalunk szakmailag is, intenzíven bekapcsolódtunk a kerület szakmai életébe. Az elmúlt hetekben egy nagy rendezvényt bonyolítottunk le, egy pedagógiai szakkiállítást szerveztünk, mint társrendezvény, a VII. kerületi pedagógiai napok nagy hagyományú rendezvénye mellett, amelyen közel ötven kiállító vett részt és tájékoztatta a kerület, illetve a szélesebb pedagógiai közvélemény látogatóit az új pedagógiai módszerekről, eszközökről, múzeumpedagógiai lehetőségekről, költséghatékony megoldásokról. És közösségi szerepet vállalunk újabban kulturális téren is mind a zsidó közösség, mind a bennünket befogadó VII. kerület lakosai számára. Kulturális rendezvényeket kezdünk szervezni. Ennek első sorozata egy Budapest Ragtime Band koncertsorozat, amelynek második koncertje április 14-én lesz az iskola gyönyörű dísztermében, nagyon jó hangulatban kedves, kellemes estével.

– Még mindig nem hallom, hogy mi a különbség a Scheiber Sándor, avagy a másik zsidó iskola, a Lauder Iskola között.

– Én azt gondolom, hogy a három iskolát jól elkülöníti mind a zsidó valláshoz, vagy kultúrához való viszonya, tehát hogy hogy közelíti meg a maga zsidó iskola voltát és jól elkülöníti a pedagógiai felfogása is. Így azt gondolom, hogy egy színes palettát tudunk nyújtani azoknak, akik zsidó oktatást keresnek a gyereküknek. A mi iskolánkban hagyományos, idézőjelben konzervatív módon oktatunk.

– Hányan vannak egy osztályban?

– Az osztályaink változó létszámúak, kis létszámúak, ennek vannak történelmi okai is, de vannak pedagógiai pozitívumai is. Azonban azt kell mondjam, hogy a jelenlegi mondhatom azt, hogy öt-hat fős osztálylétszámunk növekszik, úgy tűnik, hogy a jövő évi elsőosztályosokkal a bűvös 10-12 fős létszámot is elérjük. Aki ismeri az iskola elmúlt éveinek történetét és helyzetét, az láthatja, hogy ez szép eredmény, ez komoly érdeklődést jelent.

– Ez akár zseniképzésre is alkalmas. Hány százalékát a végzetteknek veszik fel az egyetemre?

– A tavaly végzetteink közül most, ha visszagondolok 70 százalék ment tovább főiskolai, egyetemi képzésre és a többi diák is továbbtanult valamilyen OKJ-s képzésben.

– Hallgatóink előtt nem titok, hogy az iskola fenntartója az Autonóm Orthodox Hitközség. Ez annyit jelent, hogy nemcsak az étkezés, a légkör, minden a Sulchan Aruch szabályai szerint történik?

– Igen, az iskola egész légkörét áthatja a vallásos életszemlélet és azt gondolom és erre külső látogatók, az iskolába alkalmanként betoppanó vendégek visszajelzéseiből is következtethetünk, hogy ez a gyerekek viselkedésére, életszemléletére is kihat. Valóban picit másképp viselkednek. Mondhatjuk talán, hogy szolidabbak, udvariasabbak, tisztelettudóbbak amellett, hogy valóban igazi iskolások, kamaszok járnak hozzánk, de mégis meglátszik rajtuk ez a nevelés. Én mégis azt gondolom, hogy ez nagyon fontos, nagyon hasznos. Arra törekszünk, hogy komoly ismereteket sajátítsanak el zsidó vallást illetően és hogy olyan gyakorlati ismeretekre tegyenek szert, úgy sajátítsák el a zsidó életformának a mindennapi életben történő megélését, hogy ez számukra bármikor, bárhol a világon egy zsidó közösségben beilleszkedési lehetőséget jelentsen.

– Napjainkban egy oktatási intézmény vezetőjének nem elég jó pedagógusnak, vagy gazdasági szakembernek lenni, hanem egy igazi marketingesnek is kell lenni. Mit mondana a hallgatóknak, miért menjenek Önökhöz tanulni?

– Szeretném én ezt két részre bontani. Hogy miért jöjjenek hozzánk tanulni? Mert nagyon jó légkörű, családias légkörű és ugyanakkor követelményeket támasztó helyen tudhatják a gyermekeiket. Hogy miért figyeljenek oda ránk a hallgatók és nemcsak azok, akiknek iskolába menő, vagy iskoláskorú vagy óvodáskorú gyermekük van? Az iskolában, amivel kezdtem az elején, egy olyan modellt építünk most, ami az iskola szigorúan vett oktatási funkcióit és a tágabban vett, hát talán elcsépelt szóval népművelődési funkcióit ötvözi. Én azt gondolom, hogy erre bármelyik iskolában nagyon komoly szellemi kapacitás van. Ehhez viszont partnereket keresünk olyanokat, akik figyelmükkel, ötleteikkel, vagy anyagi lehetőségeikkel segítik ezt a folyamatot, amivel mi nyújtani szeretnénk a közösségnek.

– Meddig van rá lehetőség, hogy ez a luxus tovább folytatódjon? Meddig tudja az ortodox hitközség megengedni magának eme luxust, hogy egy ilyen kis létszámú iskolát fenntartson?

– Én komolyan és őszintén hiszem, hogy ez egy luxus és hogy nagyon komoly hálával és nagyon sok munkával tartozunk a hitközségnek, az ortodox hitközségnek azért, hogy fenntartja az iskolát ebben a formájában és együtt hiszünk abban, a hitközség és az iskola közössége, hogy ennek az iskolának nagyon komoly helye és feladata van a magyar zsidó oktatási palettán. Pontosan azért kezdtünk anyagilag egy új modell felépítésébe, hogy ezeken a terheken, ami az ortodox hitközséget nyomja, az iskola fenntartásával kapcsolatban segítsünk. Igyekszünk olyan tevékenységeket, olyan programokat, olyan együttműködéseket kiépíteni, amik az iskola anyagi bázisát is megerősíthetik és levehetnek ezekből a terhekből. Ezen a területen keresünk partnereket olyan vállalkozások, vállalatok, magánszemélyek részéről, akik a társadalmi felelősségvállalás keretében az iskolában, illetve az iskola által nyújtott, szélesebb körben nyújtott programokban találják meg ezt a lehetőséget. És mi nemcsak kérni akarunk, az az elvünk, hogy nemcsak a tenyerünket tartjuk, nem kunyerálunk támogatásért, hanem mi is nyújtani akarunk mindazoknak, mindazon közösségeknek, vagy személyeknek, akik segítenek nekünk.

Breuer Péter