A Holokauszt Nemzetközi emléknapján megemlékezést tartottak Budapesten. Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az ENSZ határozata hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Az Élet Menete Alapítvány rendezésében tartott budapesti megemlékezésen, az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 66. évfordulóján tartott budapesti megemlékezésen Martonyi János külügyminiszter kiemelte: a magyar holokauszt "az egész magyar nemzet tragédiája", az állam "nem tudta megvédeni saját állampolgárait egy idegen hatalomtól", sőt elpusztításukhoz ugyan kényszer hatására, de segítséget nyújtott. 1990-ig nem lehetett "kibeszélni" a történteket, így a feldolgozás, a szembenézés egy
olyan nemzedékre maradt, amely részben csak elbeszélésből ismeri az eseményeket – mondta.
A miniszter hangsúlyozta a tolerancia fontosságát. Szólt arról is, hogy az unió alapjogi chartájában felsorolt jogokat változtatás nélkül átemelik a készülő magyar alkotmányba.
Felidézte, hogy nemrég Izraelben járt, ahol találkozott a "népes magyar kolónia" tagjaival. A közösség fiataljai közül sokan folyamodnak a magyar állampolgárságért – tette hozzá. A miniszter szerint Magyarország és Izrael között "elmélyült, őszinte partneri együttműködés alakult ki", ebben a magyarországi zsidóságnak és a Magyarországról származó izraelieknek is meghatározó a szerepük.
Aliza Bin-Noun budapesti izraeli nagykövet szerint úgy érthetik meg leginkább az emberek Auschwitz tanulságát, ha a gyermekekkel megismertetik a holokauszt tragédiáját és arra tanítják őket, hogy tiszteljék egymást.
A nagykövet kiemelte: a magyarországi zsidók – mások mellett a zsidó filozófusok, tudósok, katonák, írók, költők – jelentősen hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
A diplomata szerint gyakran úgy emlegetik a holokauszt áldozatait, mint "akik nem jöttek vissza", nem szólnak azonban a tettesekről, akik igyekeztek módszeresen meggyilkolni a zsidó embereket.
Gordon Gábor, a magyarországi Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében rámutatott: a holokauszt nemcsak milliókat elpusztító sötét, kegyetlen történeti esemény, hanem olyan tragédia, amely után minden megváltozott, és amelyről időről-időre beszélni kell.
Az alapítvány vezetője "elmondhatatlannak, megérthetetlennek, felfoghatatlannak", a pusztító, kirekesztő, gyilkos gyűlölet megnyilvánulásának nevezte a vészkorszakot, amelynek végállomása és jelképe Auschwitz lett.
Kardos Péter főrabbi arról beszélt, hogy az emlékezés a túlélők privilégiuma, kötelessége, és ezt "át kell plántálni" az utódokra. Mint mondta, "Auschwitzról beszélni nehéz, nehéz elmondani az elmondhatatlant", mégis meg kell tenni.
Meglátása szerint a fennmaradás záloga, hogy a vészkorszak szörnyűségeit nemzedékről nemzedékre tovább adják a következő nemzedékeknek, hogy aztán ők is elmondhassák az utódaiknak. A holokauszt nemzetközi emléknapján zsidó, roma és keresztény emberekre, valamint az embermentőkre egyaránt emlékeznek – mutatott rá.
A holokauszt hatmillió áldozatára emlékező hat gyertyalángot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Martonyi János, Aliza Bin-Noun, Roman Kowalski lengyel nagykövet, Timothy Betts amerikai követtanácsos és Gottfried Koefner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális
képviselője is meggyújtotta.
Ugyancsak gyertyát gyújtott Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Streit Sándor, a BZSH elnöke, Kardos Péter, Sugár András, a Hit Gyülekezetének lelkésze (Németh Sándor, a gyülekezet vezető
lelkészének képviseletében), Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke, valamint a vészkorszak túlélőinek képviselői, illetve zsidó diákok.
BreuerPress-media info
